Fékezés alapelvei

A vasutaknál a fékberendezés működésével kapcsolatban alapvető elvárás lehet (az un. "nagyvasút"-on, a városi gyorsvasutak többségén nemcsak lehet, mindig az) az "átmenő" feltétel teljesülése. Ez annyit jelent, hogy nem csak azon a járművön működjön a fék kívül, ahol a fék működtetési parancsot kiadták, hanem más, kapcsolt járművek fékje is lépjen működésbe.

Mivel régi vasutas bölcsesség az, hogy "álló vonat nem csinál bajt", az átmenő féknek célszerű olyannak lennie, hogy a fékezési parancs átviteli útjának meghibásodása váltsa ki fékberendezés működésbe lépését. Ez az "önműködés" feltétele.

Az önműködés feltételéből következik, hogy a fék működésbe lépéséhez szükséges erőt a fékes járművön kell tárolni, hiszen a fékezési parancs átviteli útjának meghibásodásakor azt átvinni nem lehet. Mivel a feltételek kialakulásakor (~150 éve) a szükséges energiamennyiség biztonsággal levegő nyomáskülönbséggel volt tárolható és biztosítható - eltekintve néhány, hosszabb-rövidebb ideig élt egyéb megoldástól (Heberlein fék - felemelt súly helyzeti energiája, stb.) - és a levegő nyomásváltozás volt az a "munkaközeg ", ami bárhol - ellentétben a hidraulikus fékekkel - reprodukálhatóan rendelkezésre áll - (világűr kilőve, és a tengeralattjárókon is ezért nincs légfék :-)), megszületett az átmenő és önműködő légfék.

Ennek tehát az a dilije, hogy - üzemszerűen szabályozzák bárhogy - a fékezési parancs átviteli útjának (ami egy csővezeték, jellemzően acélból, a járművek találkozási pontjainál gumitömlőből) meghibásodásakor benne a nyomás a légköri nyomással egyenlővé válván, az átviteli útra, a légfék fővezetékre kapcsolt összes jármű fékezni fog, ez a kényszerfékezés egyik esete.

Különféle ravasz megoldások szolgálnak a fővezeték átjárhatóságának ellenőrzésére, a véletlen elzárás észlelésére, ezeknek sok évtizedes gyakorlati tapasztalatok alapján kialakult szabályozása van.

És mivel fentebb mondtam, hogy a fék működéséhez "a szükséges energiamennyiség biztonsággal levegő nyomáskülönbséggel volt tárolható", nyilván nagyobb nyomáskülönbség nagyobb energiamennyiséget, kisebb készülékméreteket jelent, ez a légköri nyomásnál kisebb nyomással működő légűrfékek alkalmazási területét igen beszűkítette, annak ellenére, hogy ezek működéséhez a gőzmozdonyokon a vákum mozgó alkatrészt nem igénylő készülékkel előállítható volt és ezek sokáig (~1940-es évek közepe) jobban szabályozhatóak voltak mint a légköri nyomásnál nagyobb nyomással működő légnyomásos fékek.

Ma ez utóbbi az általánosan elterjedt az öt kontinens vasútjain, de mutatóba nem lehet egy akciófilm-forgatókönyv írót találni, aki ezekhez egy picit is konyítana. Itt az igazi akciófilmek forgatókönyvét az élet írja néha, de ezeket nem mutatják be a TV-ben.