Egyenáramú feszültségértékek

Kissé nagy a káosz a feszültségértékek tekintetében, mert az egyes városi vasutak esetében más-más feszültséget szoktak megadni.

Az közös bennük, hogy egyenárammal üzemelnek. Az egyenáramú rendszerben a feszültség nagyságának tűrése általában + 10 és - 30 % (tehát a névleges, pl. 1000 V esetén 1100 és 700 V között a járműnek működnie kell). Van, ahol a tápláló hálózat feszültségesésével számolva az áramátalakító kimenőfeszültségét adják meg értékként.
A vasutak esetében az áramkör negatív sarka a vágány, illetve a föld, itt a vágány mindig földpotenciálon van. Trolibusz esetében a negatív vezetéken terhelés alatt számottevő feszültségesés jön létre, tehát itt a negatív vezeték és a föld között jelentős, változó feszültségkülönbség lehet.

A magyarországi járműfajták feszültségértékei a következők szerint szerepelnek a szakirodalomban:

Villamos, trolibusz:
jármű névleges fesz: 500 V
felsővezeték névleges fesz: 550 V, az áramellátás szolgáltatói oldali átalakításával, valamint a félvezetős áramátalakítók elterjedésével névlegesen 600 V lett.

Hév:
jármű névleges fesz: 1000 V
felsővezeték névleges fesz: 1100 V.

Metró:
jármű névleges fesz: 750 V
felsővezeték névleges fesz: 825 V.

Fogaskerekű:
jármű névleges fesz: 1500 V
felsővezeték névleges fesz: 1500 V.

A fogasnál a talán egyenletesebb terhelés miatt van azonos két érték mindenütt.